Milyen számítógépet válasszunk stúdiózáshoz?

A házi stúdiózás színvonala kizárólag rajtunk és berendezéseinken múlik. Most a talán legkevésbé tárgyalt témát fejtegetjük, magát a számítógépet.

Laptop vagy asztali gép?

Ez a kérdés, sosem egyszerű, mert nem mindegy, hogy milyen célra választunk számítógépet. Elsőként vegyük figyelembe, hogy hol szeretnénk a számítógépünket használni. Ha esetleg vannak olyan terveink is, hogy nyaralásra szeretnénk magunkkal vinni a gépünket és ott pár ötletet rögzíteni, akkor válasszunk laptopot. Ha a mobilitás egyáltalán nem játszik szerepet, akkor választhatunk asztali számítógépet is. Tekintsünk most el attól a közhelytől, amit sokszor hallunk, hogy egy asztali számítógép teljesítménye sokkal jobb, ezért azt kell venni. Ez természetesen részben igaz, de egy gondosan kiválasztott laptoppal nem érhet minket csalódás.

Talán a legfontosabb, hogy az asztali számítógéppel szemben egy laptop nem nagyon bővíthető. Ha laptopra esik a választásunk, akkor számoljunk azzal, hogy akkor csak a memória méretét és a háttértárat tudjuk bővíteni, esetleg valami külső eszközzel néhány plusz csatlakozási lehetőséget tudunk magunknak biztosítani. Ezzel szemben egy asztali számítógépet elég könnyű bármivel bővíteni, ha kevésnek bizonyultak az USB1 portok, vagy nincs FireWire2 port az alaplapon, akkor pár ezer forintból egy bővítőkártyával megoldható a probléma. A DSP3 bővítőkártyák használatát szerencsére nem zárja ki, ha laptopot választunk, mert léteznek már laptophoz tervezett DSP kártyák is. Az asztali gépek azonban zajosak, a problémára persze van megoldás. Ezzel szemben egy laptop sokkal halkabb. Ha asztali számítógépet választunk, akkor én azt javaslom, hogy vagy valamelyik nagyobb gyártó készre szerelt konfigurációja mellett döntsünk, vagy szerezzünk be olyan számítógép házat, ami hangszigetelt és abba építkezzünk.

Technikai paraméterek

Nem szeretnék konkrétan gyártó és típus alapján konfigurációt ajánlani, inkább leírnék pár olyan technikai paramétert, amivel néhány évre stabil stúdiós gépet tudunk választani magunknak, legyen szó laptopról, vagy asztali számítógépről. A processzort tekintve javaslom, hogy az Intel harmadik generációs, illetve ennél újabb i5-ös vagy i7-es processzorát válasszunk. A memória méretét nem lehet egyszerűen meghatározni. Attól is függ, hogy mennyi virtuális hangszerrel kívánunk dolgozni a későbbiekben. Ezt a kérdést nyitva hagynám, de nekem eddig 8GB mindenre elég volt annak ellenére, hogy sok virtuális hangszert használok. Végül is, ha valamikor kevésnek bizonyul, akkor a memóriát nagyon könnyen és gyorsan lehet bővíteni. Nézzük a háttértár kérdését, mert valahol tárolni kell remekműveinket. Úgy tartja a mondás, hogy nem a méret a lényeg, de most kijelenteném, hogy igenis a méret a lényeg. A tárhely úgy jó, ha korlátlan, de én még ilyenről sajnos nem hallottam. Javaslatom a következő: Szerezzünk be otthonra egy külső merevlemezt, vagy egy hálózati adattárolót, ami nagy tárkapacitással rendelkezik. Jogos lenne a kérdés, hogy mi számít nagynak. 4TB-os hálózati adattárolóval már 2 éve dolgozom és még ennyi ideig bőven fogok is biztosan. Ha már biztosítottuk a tárhelyet az évek alatt termelt anyagoknak, akkor vegyük kicsit szemügyre, hogy mit kezdjünk a számítógépünk tárhelyével. Legyen szó laptopról, vagy asztali számítógépről, azt javaslom, hogy tegyünk bele egy SSD4-t háttértárnak. Nagyon sokat fog dobni a számítógépünk teljesítményén és bőven megéri a plusz költséget. Ez egy jóval drágább háttértár típus, mint a HDD5, tehát gondoljuk végig alaposan, hogy mekkorát válasszunk. Számoljuk bele, hogy operációs rendszert telepítünk rá, és még egyéb programokat is, amiknek hely kell, és nem utolsó sorban szeretnénk feltenni egy vagy több DAW6 programot, esetleg virtuális hangszereket7 és más plugin7-eket. A telepítendő programok mérete alapján válasszuk meg az SSD méretét. Ha nagyon nagy a tárhely igény, mert sok virtuális hangszerünk lesz, akkor inkább válasszunk egy SSD+HDD kombót. Ebben az esetben egy 120-250GB körüli SSD-t és egy 500-1000GB körüli HDD-t választva elegendő tárhelyünk lesz a rengeteg virtuális hangszereinknek. Ha úgy kalkulálunk, hogy 500GB-on elférünk az éppen aktuális anyagainkkal, amikkel dolgozunk és minden szükséges programmal, akkor válasszunk inkább egy 500GB-os SSD-t. Ennek oka egyrészt a teljesítmény, aminek nagyon fogunk örülni és ezért megéri lemondani egy nagyobb tárhellyel rendelkező HDD-ről, a másik oka az, hogy ugyan annyiba kerül, mint egy kis SSD és egy nagyobb HDD páros. Attól sem kell félni, hogy mi lesz, ha egyszer kinőjük az 500GB-ot, mert bármikor bővíteni tudjuk gépünket egy második háttértárolóval. Itt fontos megemlíteni, hogy a bővítésre laptopoknál is van lehetőség, de ott nem mindegyik típusnál adott ez a lehetőség. Laptop esetén a bővítéssel, azzal kell továbbá számolnunk, hogy le kell mondanunk az optikai meghajtónkról, mert annak a helyére tudunk behelyezni egy HDD-t egy plusz alkatrész megvásárlásával. A laptopok többségéhez gyártanak már kompatibilis eszközt, de ezt vásárlás előtt érdemes megnézni, hogy a kiszemelt típushoz létezik-e alkatrész. Ezek a fontos tudnivalók, amikre érdemes nagyobb figyelmet fordítani, a többi csak „töltelék”.

PC helyett MAC?

Nem véletlenül látunk minden komolyabb stúdióban „harapott almás” számítógépet. Használtan már elég jó áron hozzá lehet jutni egy ilyen géphez is. Figyeljünk arra, hogy a processzor itt is legyen legalább i5-ös és, hogy laptopból lehetőség szerint 2011 utáni modellt válasszunk a thunderbolt8 port miatt, ha esetleg thunderbolt audió interfészt szeretnénk vásárolni. A döntés, hogy PC vagy MAC, már egy újabb elmélkedést is megér, de előre jelezném, hogy többnyire hit kérdése, ami annyit jelent: mindkét megoldás jó.

Szakzsargon

1: Az Universal Serial Bus (magyarul: univerzális soros busz) manapság nagyon elterjedt számítógépes csatlakozó.

2: Az IEEE 1394 egy nagy sávszélességű adatkábel, az Apple által használt neve FireWire (szó szerint: tüzes drót), illetve a hozzá tartozó Electrical and Electronics Engineers szabvány, ami gyors kommunikációt tesz lehetővé a személyi számítógépeken. A Sony az i.Link elnevezést használja.

3: A digitális jelfeldolgozó processzor vagy digitális jelprocesszor (angolul: digital signal processor, DSP) egy olyan specializált mikroprocesszor (vagy SIP blokk), amelynek felépítését, architektúráját kifejezetten a digitális jelfeldolgozás működési igényeihez optimalizálták. (Egy DSP kártyával a számítógépünk teljesítményét tudjuk megnövelni, mivel ez a kártya az effektek többségét a saját DSP chipjét használva biztosítja, így nem használja a számítógépünk processzorát)

4: Az SSD (félvezető alapú meghajtó, tartós állapotú meghajtó vagy szilárdtest-meghajtó) félvezetős memóriát használó adattároló eszköz. A mágneslemezes merevlemezhez képest sokkal gyorsabb háttértároló típus.

5: A merevlemez (hard disk drive, rövidítése HDD) egy számítástechnikai adattároló berendezés. Az adatokat kettes számrendszerben, mágnesezhető réteggel bevont, forgó lemezeken tárolja. Ez a háttértároló típus a legelterjedtebb a számítógépeknél. Jóval olcsóbb, mint az SSD, de sokkal lassabb is.

6: A DAW (digital audio workstation) maga a zenekészítő / zeneszerkesztő program, amit használni fogunk a munkánkhoz.

7: A virtuális hangszereket és a zenekészítés során használt effekteket (reverb, delay, compressor, equalizer) VSTi, AU, RTAS, AAX architektúrájú plugin-ekként tudjuk használni a DAW programunkkal. Minden DAW programnál adott, hogy melyik architektúrát támogatja.

8: A Thunderbolt (jelentése: villámcsapás, korábbi kódneve: Light Peak) egy Intel által fejlesztett nagy sebességű optikai kábeltechnológia kódneve, melynek célja elektronikai eszközök számítógépes buszon való összekötése. Sebessége jelenleg az USB3-as szabvány duplája.